Herba Sancti Johannis (lat.), Szent János füve: Johannes Bauhin svájci polihisztor nyelvészeti könyvében (1591), mely a szentekről elnevezett növények jegyzéke, 2 növényfajra is vonatkozik: 1. A vasfűre (Verbena officinalis) és az →orbáncfűre (Hypericum perforatum). Mindkét növényfajnak széleskörű fölhasználását ismeri napjainkig a népi gyógyászat. A m. népi növénynevek között a ~ ford-a, a Szent János füve gyakran, több növényre vonatkozóan, tájegységenként változóan fordul elő. Az →orbáncfű ~ elnevezése a kk-ig visszavezethető. S.J.
Stirling: Nomina Herbarum I.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.